3/01/2010

The Shadow


(part of the "Our Playhouse" series - 2009)
-oil on canvas-
-100cmx50cm-

10 comments:

  1. Nagyon profin dolgozol, te csaj.
    A véleményedet elolvastam, és egyetértek veled, ezért csak ennyit: nem is akarok én költő lenni, csupán időhiányban szenvedtem...
    Szia, légy továbbra is ügyes!

    ReplyDelete
  2. Melinda:

    Mindenki megérdemli a dicséretet, aki szívvel-lélekkel dolgozik, és nem mondhatja senki, hogy a képeid nem így készültek. :)

    Szabadságvágy :) ezt sosem akarom elveszíteni, még akkor sem, ha lassan felnövök. :) Ezért jó ott beszélgetni és olvasni, nem hagyják, hogy elfeledjük kik vagyunk és hová szeretnénk tartani. A nyugalom a beilleszkedést és szürkeséget jelentené, börtönt, amiből nem kérünk. Szerintem te sem. :)

    További szép napot!

    ReplyDelete
  3. Nightmare:

    Tudod, en mar felnottem, es azt latom, a vilag fenottjei nagyon a nyugalmat keresik... es az o mozdulatlan vilagukat nezve rajottem, hogy ok mar nem is elnek...
    Ezert van talan az, hogy irtozva menekulok abbol, amit e vilag mindegyikunktol elvar --> a dermedtsegbol...
    Szamomra ez a halal...

    ReplyDelete
  4. Melinda:

    Egyet értek, az maga lenne a halál. De, ha ez így van, én örökké szeretnék élni. :) Szabadon és mindig menekülve, érezve, hogy ÉLEK. :) Mint most is.

    ReplyDelete
  5. Az elkovetkezo irasomat (versemet?) ne ertsd felre kerlek, egyaltalan ne ertsd felre...:)
    ...

    Téged

    Egy meredek lélegzetvétel
    szétfoszlik kívül,
    aztán csendben legurul még egy,
    s lelkem letérdel.
    Ernyedten kiürül az agy belül,
    s lassan lehunyt szemeimmel
    magamba zuhanva némán,
    szétnézek.
    Mindenhol Idő vesz körül,
    kopár üregemben visszhangzik
    egy megszületett múlás.
    Az élet.
    …
    Mint csengő hang üveges éle,
    úgy bukkansz fel belőlem,
    mélyből az égre
    hírtelen-szárnyakon repülve
    másik énem lénye!
    Kinyitom szemem szédülve nézve
    amint fölcsapó lángjaid sarkamba vájnak,
    mégis nyilalló élüket szeretem…
    Az életek csak rideg bánat-köveken fájnak,
    ha a természet széltelen…
    S én hosszan belefújok a tűzbe,
    a lángot élesztem,
    ébresztem mi számomra
    végtelen.
    Téged.

    ReplyDelete
  6. Melinda:

    Szeretek verseket elemezni, meg elmélkedni rajtuk, ezért nem értettem félre a verset, a sorok mögé láttam. :)

    "Az vagy, ami vagy. Sok minden belefér egy emberbe: tűz és hamu, lobogás és szunnyadás, kegyetlenség és megbocsátás." /Hioszi Tatiosz/

    ReplyDelete
  7. Hello dear friend,
    Not great sentence with me, just to say “splendid”

    ReplyDelete
  8. Rolero, thank you, you are extremely kind...:)

    ReplyDelete
  9. Simply i would say BEAUTY. you really need some deep thinking to create wall art paintings like this. Keep up with good work.

    ReplyDelete